Hőszigetelő lapok ragasztása

A hőszigetelő lap, más néven polisztirollap, vagy EPS lap a  hőszigetelő rendszer lelke. A hőszigetelő rendszer ezen része végzi magát a hőszigetelést. Minden egyéb dolgot azért csinálunk szigetelés közben, hogy ez a lemez jól működjön. Az alatta lévő ragasztóval és dűbellel a rögzítését végezzük, a felette lévő rétegekkel (glettrétegbe ágyazott üvegszövet, szinező vékonyvakolat) a mechanikai és kémiai védelmét biztosítjuk.

A hőszigetelő lapokat a vízzel kevert ragasztótapasszal ragasztjuk fel a a lenti képen látható módon  megkenve a táblát. A ragasztás után kézzel a vízmérték útmutatása alapján síkba állítjuk. A ragasztótapasz ad némi mozgásteret a táblák helyes pozícióba állításához.

A szigetelőlapok első sorát a lábazati indítóprofilba helyezzük. Ezután a lapokat a téglakötésnek megfelelően eltolva ragasztjuk a falazatra. A sarkokon is fogazott felrakással alkalmazzuk a megfelelő kötést.
A ragasztás napjainkba elterjedt formája a PUR alapú ragasztóhabbal történő építés is, de csak olyan alapanyaggal, amely alkalmazható a rendszerünkhöz.

A szigetelőlapokat nem csak egymás mellé kötésben, de fuga metesen is kell felrakni. A szigetelőlapok közötti esetleges fugákba, nem kerülhet rendszerragasztó, mert hőhidat képezne. Amennyiben ilyen esettel állunk szemben vagy saját anyagával, vagy szigetelőhabbal kell a fugát kitöltenünk.
A szigetelőlapokat a sarkokon feles vagy egész tábla felhasználásával ragasszuk fel, sőt a homlokzati mezőbe se kerüljön 15 centiméternél kisebb lap.
A szigetelőlapok illesztései ne találkozzanak a falazatok hozzáépítési, anyag vagy szerkezetváltási helyeivel. A lapok kötése minimum 10 centiméterre legyen az anyag és szerkezetváltásoktól.
A szigetelőlapokat számtalan módon szabhatjuk a kívánt méretre, a tapétavágótól

a fűrészen át

a profi szigetelők által használt izzó fémszállal vágó gépekig.

www.dryvit-szigeteles.hu

Harkály invázió a dryvit hőszigetelő rendszer ellen

Több mint 10 éve, amikor még a hőszigetelő rendszerek gyermekcipőben jártak, foglalkozom a homlokzati hőszigetelő rendszerekkel. Ezt a tényt csak azért említem meg mert a címben is említett harkály invázió, ennek a 10 év körüli periódusnak az első felében egyáltalán nem volt tapasztalható. Kb. 4-5 éve jöttek az első jelzések, majd kollégák, szakmabeliek is jelezték, a tavalyi évben pedig a televízió is jó párszor foglalkozott a jelenséggel. 

Jól kivehetőek a sarkon keletkezett lyukak...

A harkályok az épületek sarokpontjait támadják, azokat is szinte 100 %-ban legfelül. Általában nem csak egy sarokpontba kezdenek bele, hanem egyazon épületen több helyen próbálkoznak. Jellemzően békés zöldövezetben jelennek meg, ami egyébként is élőhelyük lehet. Az általunk kivitelezett épületeknél a Gellért hegyen, Budakeszin, Hidegkúton, Máriaremetén és Budaörs külterületén tapasztaltunk támadást. 

Kezdetben azt hittük, aztán megcáfolódott, az épületek színe nem meghatározó a harkályok szempontjából. Ugyanúgy megpróbálkoztak mind, fehér, sárga, zöld és barna épületnél.

A harkályok jellemzően kör alakú lyukat kopogtatnak a szigetelő rendszerbe, melynek átmérője a 3 cm-től a 12 cm-ig terjedhet. Mélysége a szilárd falazatig tart, tehát a hőszigetelő rendszer vastagsága.

A harkályokat vagy a fészeklétrehozása (a polisztirolt ki tudja fúrni, mint a fákat és jó meleg), vagy a táplálékszerzés vezérli. A kész homlokzati rendszernek ha megkopogtatjuk akkor kongó hangja van, valószínűleg ez ingerli táplálékkeresésre a madarakat, akik azt hiszik házunkra, hogy odvas fa.

A védelem szempontjából itt is a legjobb a megelőzés, tehát ha a szomszédnál már volt ilyen támadás, vagy akár nálunk is, a következőt jobb megelőzni. Ennek kétféle módja van, az egyik a madárriasztó, amely az emberi fül számára érzékelhetetlen hangokkal riasztja el a nem kívánt vendéget. A másik megoldás, a természetes ellenségének a ragadozómadárnak a riasztó jelenléte. Sokféle ragadozó madár imitációt lehet már kapni, amelyek elrettentőek nekik.

 Amennyiben már megvan a baj és a harkály rongált, én azt szoktam tanácsolni, hogy a javítással várni kell 1-2 évszakot , így biztosabbak lehetünk hogy több lyuk nem keletkezik. A madár vagy elköltözik vagy elpusztul, vagy egyszerűen rájön hogy nem neki való dolgot csinál és abbahagyja.

Amennyiben ez megtörténik, egy jó szakember könnyedén kijavítja a lyukat, amelyhez mindenképp jó bespájzolni az eredeti színező vakolatból.  A magasság miatt és ha nem akarunk egy csúnya foltot nézni a házunkon a harkálylyuk helyett, mindenképp jó szakemberhez forduljunk. www.dryvit-szigeteles.hu

A harkályoktól azért ne ijedjünk meg, mert a mi esetünkben az általunk elkészített kb. 2500 kisebb nagyobb épület esetében mindössze 5 alkalommal találkoztunk ezzel az esettel, ami elenyésző szám és a javítása sem olyan nehéz és költséges a hőszigetelő rendszer előnyeihez képest.

Hőhíd

A hőhid, tulajdonképpen energiaelnyelő lyuk. A épület szerkezetnek egy olyan pontja, szakasza vagy felülete, ami jobban vezeti a hőt, mint a szerkezet többi része. Egyszerű és szemléletes példa erre egy téglafal, benne egy, a helyszínen készített áthidalóval. A téglafal hővezetési tényezője sokkal alacsonyabb, mint a helyszínen készített monolit beton áthidalóé.  Az áthidaló helyén rosszabb lesz az épület hőszigetelő képessége és több hő távozik a szabadba. Belső felületeken a hőhídnál a fal hőmérséklete alacsonyabb mit a többi helyen, és itt páralecsapódás, penészedés jelentkezhet.

Formájuk lehet pontszerű, vonal formájú vagy foltszerű. A hőhid többféleképpen alakulhat ki. Épületek éleinél, és a sarkoknál, mivel a belső kis hőfelvevő éllel szemben

egy nagyobb külső hőleadó felület áll szemben.

Adódhat, olyan helyeken, ahol különböző anyagú, különböző hővezetésű anyagok csatlakoznak. Ilyenek az ablakcsatlakozások, áthidalók, ablakpárkányok vagy akár egy kiugró betonerkély. 

Sajnos hőhíd jelenik meg azokon a helyeken is, ahol nem kellő odafigyeléssel készült el a szigetelés, például a szarufák közé nem került szigetelőanyag, vagy elcsúszva rés keletkezett. 

A következmények nem is maradhatnak el. A fűtésenergia megnő, a belső területek hűvösebbek lesznek, illetve az alacsonyabb belső felületi hőmérséklet miatt páralecsapódással, penészképződéssel is számolhatunk. Súlyos esetekben akár a tartószerketzet is károsodhat.

Megfelelő tervezéssel és az épület teljes felületét megfelelő hőszigeteléssel ellátva a hőhidak teljes egészében megszüntethetők, megelőzhetők.

A homogén (rés mentes) hőszigetelés elkészítéséért, a homlokzati tárgyak (párkányok, lámpák, napernyők, előtetők) szakszerű szigeteléséért, valamint a homlokzati szigetelés és tetőszigetelés kapcsolódásáért, minden esetben hozzáértő kivitelezőhöz forduljon a későbbi problémák elkerülése végett.

www.dryvit-szigeteles.hu

Hőszigetelési, épületfizikai alapfogalmak

  Wattok és kilowattok, lambdák és kelvinek, meg a hozzájuk tartozó bonyolultnak látszó képletek. Van pár alap épületfizikai fogalom amivel tisztában kell lennünk, hogy mélyebben beleáshassuk magunkat, a hőszigetelés tudományának rejtelmeibe. Nem kell megijedni, nem is olyan nehéz.

Hat lényeges fogalom segít nekünk.

1. Teljesítmény és fogyasztás (munka)

 

A teljesítmény (P) mértékegysége a watt (W) vagy kilowatt (kW).A munkavégzés sebessége,vagyis az egységnyi idő alatt végzett munka. Más szóval, ez a pillanatnyi érték adja meg, hogy adott pillanatban mennyi energia szükségeltetik.

A fogyasztás , más szóval munka mutatja meg nekünk, milyen hosszú időn keresztül került teljesítmény kifejtésre. Mértékegysége a kilowattóra (kWh)

Napjaink során nem a teljesítménnyel, mindinkább a használat idejétől függő fogyasztással foglalkozunk. Például egy éjjel-nappal készenlét módban lévő televízió alacsony fogyasztással összességében kétszer annyi energiafelhasználást produkál, mint a napi csak pár percre bekapcsolt, magas fogyasztású mikrosütő, egy év leforgása alatt.

2. Hőátadás

A hőmérséklet egy fizikai mennyiség a hő állapot számszerű jellemzésére. Kelvinben (K) vagy Celsius ( C ) mérik. Ha két test hőmérséklete különböző, közöttük hőátadás indul meg, amely addig tart, amíg mindkettő azonos hőmérsékletű lesz. Ez az oka például, hogy hideg betonpadlón állva hamar fázni kezd a lábunk.

3. Hővezető képesség

Megadja, hogy egy anyagon keresztül mennyi energia halad át, tehát az adott anyag jellemzője. A hővezető képesség jele a lambda ( L ) . Minél kisebb a lambda érték, annál jobb a hőszigetelő hatás azaz, az anyag hőszigetelése.

4. Hőátbocsájtási tényező ( U-érték)

Hőszigetelésnél az egyik legfontosabb mérőszám. Egységnyi felületen, egységnyi idő alatt, egységnyi hőmérséklet különbség mellett áthaladó hőáram. Fontos! -az energia mindig a magasabb hőmérsékletű oldalról az alacsonyabb irányába vándorol. Tehát a szobánkból, a meleg akar kimenni és nem a hideg bejönni. Egy ismeretlen épület felújításának tervezésénél, az előkészítő szakaszban ellenőrizni kell az épület hőháztartását, meg kell határozni a hőveszteség helyeit. Jó hőszigetelésnél a hőátbocsájtást akadályozzuk meg. Az U-érték mértékegysége a W/(m2K) .

5. Páradiffúzió

A pára gázhalmazállapotú víz, amely bizony néha lecsapódik. A páradiffúzió az a jelenség, amikor a pára átáramlik az épület szerkezeten, jelentősen károsítva annak minőségét. A pára átáramlását az anyagon, az un. páradiffúziós ellenállás akadályozza meg. Ez a jelenség  µ (mü) A levegõ páradiffúziós ellenállási értéke µ = 1. Minél nagyobb a µ anál sűrűbb az anyag.

6. Sűrűség p (ró)

A sűrűség, egy homogén test tömegének (súlyának) és térfogatának hányadosa. Más szóval, egységnyi térfogatú anyag tömege. Mértékegysége kg/m3. Minél több az anyagba zárt levegő, annál kisebb a sűrűség, és minél kevésbé sűrű egy anyag, annál kisebb a hővezető képesség. És ahogy azt már tanultuk, minél kisebb a hővezető képesség, annál jobb a hőszigetelés.

www.dryvit-szigeteles.hu

Kváderképzés mint díszítés

Épületünk díszítésének egyik legszebb formája a kváderezés. Ez talán a legnehezebb is, nem számítva a műemlékházak stukkóinak helyreállítását a műemlék rekonstrukció folytán. A kváderezés alatt azt értjük, ha a homlokzaton díszítő csíkozás jelenik meg, amely csíkok nem festve vannak hanem 3 dimenzióban mélyedésszerűen vannak kialakítva. Ez a díszítés lehet vízszintes, függőleges, a kettő kombinációja, vagy esetleg az épület egyes részein (legtöbbször sarkokon) kváderkő kialakítású.

A kváderes homlokzatot 3 úton érhetjük el, a kiválasztása új épületeknél ízlés kérdése, régi épületeknél az egykori állapot helyreállításának legmegfelelőbb változatát követeli meg.

Az első módszerrel, a hőszigetelésünkre egy plusz szigetelőréteget ragasztunk, melynek vastagságát a kváderünk mélysége határozza meg. A lapsorokat aztán olyan távolságra helyezzük egymástól amilyen kvádermagasságot el szeretnénk érni. Általunk a leggyakrabban előállított méretek a 2 cm mélységű, 5 cm magasságú csíkozás. Ezen esetben a plusz szigetelőlap ragasztásának, dűbelezésének, hálózásának és az élkialakításának, szinezésének külön technikája van, melyek együttes helyes alkalmazása vezet a kváderek problémamentes (levállás, porosodás, koszosodás, repedés) építéséhez. Érdemes szakemberre bízni.

A másik módszer a kváderek elérése, a viszonylag puha állagú homlokzati hőszigetelésből  való kivágás. Ezzel ugyancsak tetszőleges nagyságú, mélységű kvádereket érhetünk el. Amennyiben a kváderezésünk sűrűbb, jobban kisebb területekre szabdalt, vagy a kváder keresztmetszete speciális, így ez egyszerűbb megoldás lehet. Hátránya az előző módszerrel szemben, hogy kivitelezése lassabb, nagyobb kézügyességet és precizitást igényel. Fontos még az eszköz amivel ezt megtehetjük, ami nem más mint egy jó hőkés. Mindenképp figyelembe kell venni, ennél az eljárásnál gyengítjük a szigetelést, míg az előzőnél a kvádermezőknél erősítjük. Tehát érdemes túlszámolni ehhez a szigetelésünk vastagságát.

A harmadik módszer amikor épületek sarkainál használjuk a kváderezést. Ezt kváderkő építésnek is nevezzük. Jelentős számban a századelőn épített házakon található, azon épületek szigetelésekor szoktuk helyreállítani. Küllemét tekintve azonban felkerülhet új építésű házra is. Ez lehet 2-3 cm vastag polisztirolból is kivágva tetszőleges méretűre és feldolgozva. De akár előresajtolt polisztirolból is kaphatunk már ilyen kváderköveket, amelyek felhelyezése az előresajtolt díszítések felhelyezési szabályainak megfelelően építendő.

Gyönyörű díszítés, amely mindenképpen ajánlott, de amennyiben a technológiai szabályokat nem tarjuk be (ragasztás, hálózás rögzítés, élvédőzés), valamint nem megfelelő minőségű anyagokat használunk (koszosodik, nem öntisztul, reped, stb) könnyen nagy bosszússágunk lehet.
www.dryvit-szigeteles.hu

Ragasztó, a dryvit rendszer kötőanyaga

Több éves kivitelező múltam mondatja velem, a ragasztók tekintetében óriási a szórás a piacon. A lapok felragasztása, de főként a hálózás a dryvit rendszer lelke. Éppen ezért fontos, a márka kiválasztásánál, hogy a minőséget előbbre valónak tartsuk az árnál.

Az ragasztó felhasználásra kész, összetevőjét tekintve ásványi kötésű, diszperzióval módosított cementkötésű ragasztóhabarcs. A ragasztót 25 kg-os kiszerelésben kapjuk, melynek vízigénye 7 liter körül mozog, de minden esetben követni kell a gyártó utasításait.  A ragasztó bekeverése kétfázisú. Az első alapos átkeverést követően hagyjuk pihenni kb 4-5 percig, majd újra átkeverjük. Az anyagban található cement miatt van szükség a pihentetés utáni átkeverésre, mivel az első keverés után a cement anyagsajátossága miatt az anyag megmerevedik, ugyanakkor a második fázis után képlékennyé válik.  Fontos szabály, hogy mindig a vízhez keverjük hozzá a ragasztót és nem fordítva! A bekevert ragasztót 2 órán belül fel kell használni, száradási ideje 24 -, a teljes kötési ideje 28 óra. A bekevert és megmerevedett ragasztót újra hígítani és újra felhasználni nem szabad!  

A ragasztást megelőzően meg kell bizonyosodni a falazat fogadó képességéről. Szükség esetén a falazat előkészítése történhet vakolat leverésével, újravakolásával, pormentesítésével, és ha esetleg nedves, hagyni kell kiszáradni.  A ragasztás történhet pontszerűen (8-10 pogácsa), széleken kenve és a középen 3-4  pontban vagy teljes felületen glettvassal kenve, de ami nagyon fontos, hogy a polisztirol lapok legalább 40%-a tapadjon a falazathoz, illetve, hogy a dűbeltárcsák alá minden esetben kerüljön ragasztó, nehogy a dűbelezésnél a lapok széleit behúzzuk esetleg el is törjük. Ügyeljünk rá, hogy a  szigetelőlapok közti fugákba ne kerüljön ragasztó! A beépítés után a ragasztó maximális vastagsága 1 cm körül legyen.

A dryvit rendszer legkényesebb eleme a hálózás.  A háló felhelyezése is ugyanezen ragasztóval történik. Hálózásnál nagyon fontos, hogy a hálót a lapokra felkent ragasztóba kell ágyazni, majd újra átsimítani.  A felületerősítő üvegháló folytonosságát átfedéssel történő beépítés biztosítja. Ez minimum 10 cm. A nyílászárók sarkainál el kell helyezni egy 30*20 cm kiegészítő háló erősítést az esetleges repedések elkerülése miatt, merőlegesen a feltételezett repedés irányára. Ajánlott a gyártó által meghatározott száradási időt betartani mielőtt a színezés előtti alapozózást elkezdenénk. A végső fázis előtt a ragasztott felületet érdemes átcsiszolni, az esetleges glettvas által képzett csíkok eltűntetése miatt.

 A megfelelő ragasztó kiválasztása tehát nagyon fontos, mivel ez az anyag tartja falunkon a szigetelő lapokat, ez az anyag fogja össze az üvegszövet háló segítségével az egész rendszert és ez az anyag ad alapot a vékonyvakolatunknak, hogy házunk évekig megtartsa szép küllemét. 

Párkányok

Felméréseim során rendszeresen felmerülő kérdés, a párkányok kérdése. Új építésű épületnél ez nem jelent problémát mert a nyilászárók helyének méretezése, a párkányok alá kerülő polisztirol szigetelés és a párkány anyagának beleszámításával készül. Régi épületeknél, ahol a homlokzati szigetelés egyben utólagos szigetelés is, nem ilyen egyszerű a helyzet.
Új párkányra mindenképp szükség van, mert a homlokzati sík oly mértékben ugrik kifelé a manapság használatos vastagabb polisztirollapok használata miatt, hogy a régi párkány már nem éri el az új homlokzat külső síkját. ezáltal funkcíóját sem tudja ellátni.
Amennyiben lehetséges a kivitelezéskor a régi párkányt el kell távolítani, hogy a szigetelőlap a helyére tudjon kerülni. A multkoriban találkoztam egy olyan betonpárkánnyal, ami úgy volt öntve hogy a nyílászáró rajta ült és egyben a belső párkány is volt. Ezekben az esetekben mérlegelni kell, hogy milyen károk keletkezhetnek a szétvésés folyamán és ezekre kellően előre fel kell készülni.
Párkányok alá minimálisan 20 mm-es szigetelőlap ajánlott, de a legjobb ha a homlokzaton lévő vastagság fordul be, ami igen nagy valószinűséggel csak új épületeknél megoldható zökkenőmentesen.
A párkányok anyagát tekintve változatos képet láthatunk.

A legelterjedtebb a műanyag párkány, amely UV álló, elsősorban fehér szinű, de fautánzatú változata is van. Nagy előnye, hogy anyagában hőcellás, tehát önmaga a legjobb hőszigetelést nyújtja.
Régen a leghasználatosabb, de még ma is elterjedtek a fémpárkányok. Anyagát tekintve változatosak: horgany, horganyzott acéllemez, rozsdamentes acélok, festett acélok, réz és aluminiumok (natúr, szinterezett).

Ezek remekül illeszkednek a csatornákhoz, valamint nagy elönyük a vékonyságuk, így sok egyéb helyen elférnek ahol más nem.

A legrégebbi és legelegánsabb párkányok a kőpárkányok. A kőpárkányok fajtái talán a fémeknél is szerteágazóbbak, kezdve a téglapárkánnyal, az aglomerátumon, a grániton, a mészkővön, a márványon sőt a műmárványon át megszámlálhatatlan fajtája van. Hőszigetelő képességük csekély, majdnem a nullával egyenlő.
Ragasztással rögzülnek a befordult hőszigetelő rendszeren, a ragasztás típusát a párkány anyaga határozzza meg. Tömítés minden esetben szükséges.