Megrendelőkkel, érdeklődőkkel való találkozások alkalmával, az első kérdés ami felmerül, hogy mivel szigetelje a házát. Amennyiben beláttuk a szigetelés fontosságát, hasznát és döntésre jutottunk ki kell választanunk a számunkra megfelelő szigetelőanyagot.
Manapság legelterjedtebb homlokzati szigetelés a EPS táblákkal ellátott rendszer. A polisztirol termékcsaládból a 80-as sűrűségű, piros csíkkal ellátott táblák használhatóak erre a célra. Ezek a polisztirolgyöngyökből sajtolt fehér fél négyzetméteres táblák tulajdonképpen mindenféle vastagságban kaphatóak. Saját kivitelezésben a 270 mm vastagságú Eps felhelyezés számít rekordnak.
Ez a szigetelés ára és hasznossága, egyszerű kezelhetősége és 35 éves bizonyított múltja miatt kedvelt, ma kb. 90%-ban használatos a piacon.
Az EPS-sel megegyező hőszigetelő képességgel bír a homlokzati kőzetgyapot, amely fokozottabb hangszigetelésben és tűzállóságában megelőzi az EPS-t, ám megmunkálhatósága, és legfőképp a sokkal magasabb termék és rendszerára miatt nem oly népszerű.
A fent elített anyagoknál jobb hőszigetelő képességgel bír a polisztirol egy másik fajtája az XPS ( zárt cellás, vagy extrudált polisztirol). Ezt Lábazati szigetelésekhez használják, valamint ajánlott alkalmazni fa, fém felületű falazatok szigeteléséhez. Ára magasabb mint az EPS-é, de mintegy 10%-kal jobban szigetel.
Homlokzatszigeteléshez létezik egy nem túl régi találmány, ami egyre elterjedtebb lesz, a grafitos EPS, ami a sima EPS-nél 20 %-kal, vagy még magasabb arányban szigetel. A tulajdonképpen grafitporral kevert polisztirol ára nem olyan magas mint drága konkurenciáié, de remek szigetelőképessége miatt hódít.
A legújabb hőszigetelőanyag a PUR táblák, amelyek a legjobb szigetelést biztosítják, ára nagyon magas és tulajdonképpen még gyermekcipőben jár, nem sokat tudunk róla.
A homlokzatoknak a fenn említettekkel ellentétben van egy másik tipusa, amikor a szigetelőanyag nem hordozza a külső réteget, a vakolatot. Ezek a szerelt homlokzatok. Az épület falára vázszerkezetet építenek, amire a külső borítás kerül (kő, fa, fémlemez, műanyag), itt a szigetelőanyagot belehelyezezik a vázszerkezetbe. mivel nem kell terhet hordani, mechanikai hatásoknak ellenállni, tulajdonképpen gyengébb anyagsűrűségű szigetelőanyagokat is szoktak használni, legyen az EPS, vagy üveg, illetve kőzetgyapot. http://www.dryvit-szigetelés.hu/
2011. március 20., vasárnap
Hol szigeteljük épületünket?
Kaptam egy érdekes e-mailt a minap. Egy kedves érdeklődő felvetette, hogy belülről szeretné szigeteltetni a lakását és ez véleményem szerint megfelelő e?
Nos főszabály szerint, amihez igyekezzünk mindig ragaszkodni: a szigetelés mindig külső oldalon van.
Ennek több oka is van, talán a legfontosabb, hogy amennyiben kívül helyezzük el a szigetelést, a lakóterünk által felmelegített falak komoly hőtároló tényezővé válnak. A belülről kisugárzó hő átmelegíti a falainkat, de kifelé nem tud elszökni a szigetelésünk miatt, ezért visszasugároz befelé. Amolyan másodlagos fűtést eredményez. A kenyérsütő és egyéb kemencék is ezen az elven működnek.
Épületünk különböző szigeteléseinek (lábazat, födém, tető, homlokzat) mindig kapcsolódnia kell egymáshoz az épület hődinamikája miatt. amennyiben a szigetelés nem kívül van, a kapcsolódás lehetetlen, rengeteg hőhidat fog eredményezni.
Belső szigetelésnél gondoljunk csak arra, hogy a válaszfalaink amelyek a főfalhoz csatlakoznak (amely nem kivülről szigetelt), milyen hidegnyelveket alkotva nyúlnak be lehülve a lakásunkba, és okoznak nem kivánt problémákat.
Érv még a külső szigetelés mellett, hogy kifelé "végtelen" terünk van, de befelé, mindig túl kicsi a lakásunk. Amennyiben mégis a speciális helyzet miatt a belső oldali szigetelést választjuk, úgy gipszkarton előtétfalra, álmennyezetre és szálas (kőzet, vagy üveggyapot) szigetelésre bíztatnék a polisztirollal szemben, a jobb páradiffúziós képesség és a keményebb felület (erősebb mechanikai ellenállás) miatt.
http://www.dryvit-szigeteles.hu/
Nos főszabály szerint, amihez igyekezzünk mindig ragaszkodni: a szigetelés mindig külső oldalon van.
Ennek több oka is van, talán a legfontosabb, hogy amennyiben kívül helyezzük el a szigetelést, a lakóterünk által felmelegített falak komoly hőtároló tényezővé válnak. A belülről kisugárzó hő átmelegíti a falainkat, de kifelé nem tud elszökni a szigetelésünk miatt, ezért visszasugároz befelé. Amolyan másodlagos fűtést eredményez. A kenyérsütő és egyéb kemencék is ezen az elven működnek.
Épületünk különböző szigeteléseinek (lábazat, födém, tető, homlokzat) mindig kapcsolódnia kell egymáshoz az épület hődinamikája miatt. amennyiben a szigetelés nem kívül van, a kapcsolódás lehetetlen, rengeteg hőhidat fog eredményezni.
Belső szigetelésnél gondoljunk csak arra, hogy a válaszfalaink amelyek a főfalhoz csatlakoznak (amely nem kivülről szigetelt), milyen hidegnyelveket alkotva nyúlnak be lehülve a lakásunkba, és okoznak nem kivánt problémákat.
Érv még a külső szigetelés mellett, hogy kifelé "végtelen" terünk van, de befelé, mindig túl kicsi a lakásunk. Amennyiben mégis a speciális helyzet miatt a belső oldali szigetelést választjuk, úgy gipszkarton előtétfalra, álmennyezetre és szálas (kőzet, vagy üveggyapot) szigetelésre bíztatnék a polisztirollal szemben, a jobb páradiffúziós képesség és a keményebb felület (erősebb mechanikai ellenállás) miatt.
http://www.dryvit-szigeteles.hu/
2011. március 6., vasárnap
Miért szigeteljünk?
Sokan kérdezik, tőlem , hogy megéri e a hőszigetelés. Nos mit válaszolhatnék, mint hogy mindenképpen. A hőszigetelés elsősorban gazdaságilag, saját pénztárcánk szempontjából fontos. Ám itt nem válik el a társadalom, országunk és a bolygónk érdeke a miénktől. A hőszigetelés energiamegtakarítás és mint olyan pénzspórolás nekünk, tehát egy olyan beruházás, amely kiszámíthatóan évek múlva, a megtérülési idő után hasznot fog hajtani számunkra, a kisebb fűtésszámlánk okán. Globálisan nézve csökken az energiaszükségletünk, amit tudvalevő, túlnyomórészt ökológiailag veszélyes technológiákkal, földünk korlátlan kihasználásával állítanak elő.
A hőszigetelés során 30-40 %-os enregia és pénzmegtakarítást érhetünk el. Az építőiparon belül nincs még egy ennyire megtérülő és hasznos szakág. Megtérülési idő számos fontos tényező és számítás alapján határozható meg, de a szakemberek maximálisan 10 évre teszik. Addig visszanyerjük a beruházott összeget, onnan kezdve pedig más dolgokra fordíthatjuk az addig csekken befizetett fűtésszámlánk nagy részét.
Fontos szempont a fosszilis energiák fogyásának korában ez, mindegy, hogy azért mert készleteink kifogyóban vannak, vagy különböző politikai játszmák miatt jut hozzánk kevesebb (az ukránok, oroszok elzárják a gázcsapot).
A hőszigetelés nagy előnye, hogy nem csak télen élvezhetjük, hanem nyáron is, hiszen ahogy télen nem engedi ki a meleget, nyáron nem engedi be. Amennyiben nincs klímaberendezésünk, aminek költségeit szintén súlyosan csökkenti (ne felejtsük el, kétszer annyi energia szükséges a hőmérséklet egy fokkal való lehűtéséhez mint felfűtéséhez), úgy is növeli a kánikulában hűvösen tartott lakásunk, komfortézetünket.
Épületünk homlokzata az évek alatt elöregszik, vakolat megrepedhet, leválhat, málhat. A homlokzati szigetelés rendszerösszetevőinek okán, valamint kémiai összetételéből kifolyólag ilyen probléma késöbb nem várható. Tehát felújítjuk öregedő épületünket és ezzel a saját esztétikai szépérzetünket növeljük, valamint ezzel párhuzamosan ingatlanunk értékét is.
Fontos szempont a hőszigetelő rendszer tulajdonságaiból fakadó hangszigetelés fokozott növekedése, mely szintén kényelmünket és nyugalmunkat szolgálja.
A hőszigetelő rendszer meggátolja a penészképződést is, de erről a nagy érdeklődésre való tekintettel a késöbbiekben részletesen is írok.
A hőszigetelés során 30-40 %-os enregia és pénzmegtakarítást érhetünk el. Az építőiparon belül nincs még egy ennyire megtérülő és hasznos szakág. Megtérülési idő számos fontos tényező és számítás alapján határozható meg, de a szakemberek maximálisan 10 évre teszik. Addig visszanyerjük a beruházott összeget, onnan kezdve pedig más dolgokra fordíthatjuk az addig csekken befizetett fűtésszámlánk nagy részét.
Fontos szempont a fosszilis energiák fogyásának korában ez, mindegy, hogy azért mert készleteink kifogyóban vannak, vagy különböző politikai játszmák miatt jut hozzánk kevesebb (az ukránok, oroszok elzárják a gázcsapot).
A hőszigetelés nagy előnye, hogy nem csak télen élvezhetjük, hanem nyáron is, hiszen ahogy télen nem engedi ki a meleget, nyáron nem engedi be. Amennyiben nincs klímaberendezésünk, aminek költségeit szintén súlyosan csökkenti (ne felejtsük el, kétszer annyi energia szükséges a hőmérséklet egy fokkal való lehűtéséhez mint felfűtéséhez), úgy is növeli a kánikulában hűvösen tartott lakásunk, komfortézetünket.
Épületünk homlokzata az évek alatt elöregszik, vakolat megrepedhet, leválhat, málhat. A homlokzati szigetelés rendszerösszetevőinek okán, valamint kémiai összetételéből kifolyólag ilyen probléma késöbb nem várható. Tehát felújítjuk öregedő épületünket és ezzel a saját esztétikai szépérzetünket növeljük, valamint ezzel párhuzamosan ingatlanunk értékét is.
Fontos szempont a hőszigetelő rendszer tulajdonságaiból fakadó hangszigetelés fokozott növekedése, mely szintén kényelmünket és nyugalmunkat szolgálja.
A hőszigetelő rendszer meggátolja a penészképződést is, de erről a nagy érdeklődésre való tekintettel a késöbbiekben részletesen is írok.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)