Hőhíd

A hőhid, tulajdonképpen energiaelnyelő lyuk. A épület szerkezetnek egy olyan pontja, szakasza vagy felülete, ami jobban vezeti a hőt, mint a szerkezet többi része. Egyszerű és szemléletes példa erre egy téglafal, benne egy, a helyszínen készített áthidalóval. A téglafal hővezetési tényezője sokkal alacsonyabb, mint a helyszínen készített monolit beton áthidalóé.  Az áthidaló helyén rosszabb lesz az épület hőszigetelő képessége és több hő távozik a szabadba. Belső felületeken a hőhídnál a fal hőmérséklete alacsonyabb mit a többi helyen, és itt páralecsapódás, penészedés jelentkezhet.

Formájuk lehet pontszerű, vonal formájú vagy foltszerű. A hőhid többféleképpen alakulhat ki. Épületek éleinél, és a sarkoknál, mivel a belső kis hőfelvevő éllel szemben

egy nagyobb külső hőleadó felület áll szemben.

Adódhat, olyan helyeken, ahol különböző anyagú, különböző hővezetésű anyagok csatlakoznak. Ilyenek az ablakcsatlakozások, áthidalók, ablakpárkányok vagy akár egy kiugró betonerkély. 

Sajnos hőhíd jelenik meg azokon a helyeken is, ahol nem kellő odafigyeléssel készült el a szigetelés, például a szarufák közé nem került szigetelőanyag, vagy elcsúszva rés keletkezett. 

A következmények nem is maradhatnak el. A fűtésenergia megnő, a belső területek hűvösebbek lesznek, illetve az alacsonyabb belső felületi hőmérséklet miatt páralecsapódással, penészképződéssel is számolhatunk. Súlyos esetekben akár a tartószerketzet is károsodhat.

Megfelelő tervezéssel és az épület teljes felületét megfelelő hőszigeteléssel ellátva a hőhidak teljes egészében megszüntethetők, megelőzhetők.

A homogén (rés mentes) hőszigetelés elkészítéséért, a homlokzati tárgyak (párkányok, lámpák, napernyők, előtetők) szakszerű szigeteléséért, valamint a homlokzati szigetelés és tetőszigetelés kapcsolódásáért, minden esetben hozzáértő kivitelezőhöz forduljon a későbbi problémák elkerülése végett.

www.dryvit-szigeteles.hu

Hőszigetelési, épületfizikai alapfogalmak

  Wattok és kilowattok, lambdák és kelvinek, meg a hozzájuk tartozó bonyolultnak látszó képletek. Van pár alap épületfizikai fogalom amivel tisztában kell lennünk, hogy mélyebben beleáshassuk magunkat, a hőszigetelés tudományának rejtelmeibe. Nem kell megijedni, nem is olyan nehéz.

Hat lényeges fogalom segít nekünk.

1. Teljesítmény és fogyasztás (munka)

 

A teljesítmény (P) mértékegysége a watt (W) vagy kilowatt (kW).A munkavégzés sebessége,vagyis az egységnyi idő alatt végzett munka. Más szóval, ez a pillanatnyi érték adja meg, hogy adott pillanatban mennyi energia szükségeltetik.

A fogyasztás , más szóval munka mutatja meg nekünk, milyen hosszú időn keresztül került teljesítmény kifejtésre. Mértékegysége a kilowattóra (kWh)

Napjaink során nem a teljesítménnyel, mindinkább a használat idejétől függő fogyasztással foglalkozunk. Például egy éjjel-nappal készenlét módban lévő televízió alacsony fogyasztással összességében kétszer annyi energiafelhasználást produkál, mint a napi csak pár percre bekapcsolt, magas fogyasztású mikrosütő, egy év leforgása alatt.

2. Hőátadás

A hőmérséklet egy fizikai mennyiség a hő állapot számszerű jellemzésére. Kelvinben (K) vagy Celsius ( C ) mérik. Ha két test hőmérséklete különböző, közöttük hőátadás indul meg, amely addig tart, amíg mindkettő azonos hőmérsékletű lesz. Ez az oka például, hogy hideg betonpadlón állva hamar fázni kezd a lábunk.

3. Hővezető képesség

Megadja, hogy egy anyagon keresztül mennyi energia halad át, tehát az adott anyag jellemzője. A hővezető képesség jele a lambda ( L ) . Minél kisebb a lambda érték, annál jobb a hőszigetelő hatás azaz, az anyag hőszigetelése.

4. Hőátbocsájtási tényező ( U-érték)

Hőszigetelésnél az egyik legfontosabb mérőszám. Egységnyi felületen, egységnyi idő alatt, egységnyi hőmérséklet különbség mellett áthaladó hőáram. Fontos! -az energia mindig a magasabb hőmérsékletű oldalról az alacsonyabb irányába vándorol. Tehát a szobánkból, a meleg akar kimenni és nem a hideg bejönni. Egy ismeretlen épület felújításának tervezésénél, az előkészítő szakaszban ellenőrizni kell az épület hőháztartását, meg kell határozni a hőveszteség helyeit. Jó hőszigetelésnél a hőátbocsájtást akadályozzuk meg. Az U-érték mértékegysége a W/(m2K) .

5. Páradiffúzió

A pára gázhalmazállapotú víz, amely bizony néha lecsapódik. A páradiffúzió az a jelenség, amikor a pára átáramlik az épület szerkezeten, jelentősen károsítva annak minőségét. A pára átáramlását az anyagon, az un. páradiffúziós ellenállás akadályozza meg. Ez a jelenség  µ (mü) A levegõ páradiffúziós ellenállási értéke µ = 1. Minél nagyobb a µ anál sűrűbb az anyag.

6. Sűrűség p (ró)

A sűrűség, egy homogén test tömegének (súlyának) és térfogatának hányadosa. Más szóval, egységnyi térfogatú anyag tömege. Mértékegysége kg/m3. Minél több az anyagba zárt levegő, annál kisebb a sűrűség, és minél kevésbé sűrű egy anyag, annál kisebb a hővezető képesség. És ahogy azt már tanultuk, minél kisebb a hővezető képesség, annál jobb a hőszigetelés.

www.dryvit-szigeteles.hu

Kváderképzés mint díszítés

Épületünk díszítésének egyik legszebb formája a kváderezés. Ez talán a legnehezebb is, nem számítva a műemlékházak stukkóinak helyreállítását a műemlék rekonstrukció folytán. A kváderezés alatt azt értjük, ha a homlokzaton díszítő csíkozás jelenik meg, amely csíkok nem festve vannak hanem 3 dimenzióban mélyedésszerűen vannak kialakítva. Ez a díszítés lehet vízszintes, függőleges, a kettő kombinációja, vagy esetleg az épület egyes részein (legtöbbször sarkokon) kváderkő kialakítású.

A kváderes homlokzatot 3 úton érhetjük el, a kiválasztása új épületeknél ízlés kérdése, régi épületeknél az egykori állapot helyreállításának legmegfelelőbb változatát követeli meg.

Az első módszerrel, a hőszigetelésünkre egy plusz szigetelőréteget ragasztunk, melynek vastagságát a kváderünk mélysége határozza meg. A lapsorokat aztán olyan távolságra helyezzük egymástól amilyen kvádermagasságot el szeretnénk érni. Általunk a leggyakrabban előállított méretek a 2 cm mélységű, 5 cm magasságú csíkozás. Ezen esetben a plusz szigetelőlap ragasztásának, dűbelezésének, hálózásának és az élkialakításának, szinezésének külön technikája van, melyek együttes helyes alkalmazása vezet a kváderek problémamentes (levállás, porosodás, koszosodás, repedés) építéséhez. Érdemes szakemberre bízni.

A másik módszer a kváderek elérése, a viszonylag puha állagú homlokzati hőszigetelésből  való kivágás. Ezzel ugyancsak tetszőleges nagyságú, mélységű kvádereket érhetünk el. Amennyiben a kváderezésünk sűrűbb, jobban kisebb területekre szabdalt, vagy a kváder keresztmetszete speciális, így ez egyszerűbb megoldás lehet. Hátránya az előző módszerrel szemben, hogy kivitelezése lassabb, nagyobb kézügyességet és precizitást igényel. Fontos még az eszköz amivel ezt megtehetjük, ami nem más mint egy jó hőkés. Mindenképp figyelembe kell venni, ennél az eljárásnál gyengítjük a szigetelést, míg az előzőnél a kvádermezőknél erősítjük. Tehát érdemes túlszámolni ehhez a szigetelésünk vastagságát.

A harmadik módszer amikor épületek sarkainál használjuk a kváderezést. Ezt kváderkő építésnek is nevezzük. Jelentős számban a századelőn épített házakon található, azon épületek szigetelésekor szoktuk helyreállítani. Küllemét tekintve azonban felkerülhet új építésű házra is. Ez lehet 2-3 cm vastag polisztirolból is kivágva tetszőleges méretűre és feldolgozva. De akár előresajtolt polisztirolból is kaphatunk már ilyen kváderköveket, amelyek felhelyezése az előresajtolt díszítések felhelyezési szabályainak megfelelően építendő.

Gyönyörű díszítés, amely mindenképpen ajánlott, de amennyiben a technológiai szabályokat nem tarjuk be (ragasztás, hálózás rögzítés, élvédőzés), valamint nem megfelelő minőségű anyagokat használunk (koszosodik, nem öntisztul, reped, stb) könnyen nagy bosszússágunk lehet.
www.dryvit-szigeteles.hu

Ragasztó, a dryvit rendszer kötőanyaga

Több éves kivitelező múltam mondatja velem, a ragasztók tekintetében óriási a szórás a piacon. A lapok felragasztása, de főként a hálózás a dryvit rendszer lelke. Éppen ezért fontos, a márka kiválasztásánál, hogy a minőséget előbbre valónak tartsuk az árnál.

Az ragasztó felhasználásra kész, összetevőjét tekintve ásványi kötésű, diszperzióval módosított cementkötésű ragasztóhabarcs. A ragasztót 25 kg-os kiszerelésben kapjuk, melynek vízigénye 7 liter körül mozog, de minden esetben követni kell a gyártó utasításait.  A ragasztó bekeverése kétfázisú. Az első alapos átkeverést követően hagyjuk pihenni kb 4-5 percig, majd újra átkeverjük. Az anyagban található cement miatt van szükség a pihentetés utáni átkeverésre, mivel az első keverés után a cement anyagsajátossága miatt az anyag megmerevedik, ugyanakkor a második fázis után képlékennyé válik.  Fontos szabály, hogy mindig a vízhez keverjük hozzá a ragasztót és nem fordítva! A bekevert ragasztót 2 órán belül fel kell használni, száradási ideje 24 -, a teljes kötési ideje 28 óra. A bekevert és megmerevedett ragasztót újra hígítani és újra felhasználni nem szabad!  

A ragasztást megelőzően meg kell bizonyosodni a falazat fogadó képességéről. Szükség esetén a falazat előkészítése történhet vakolat leverésével, újravakolásával, pormentesítésével, és ha esetleg nedves, hagyni kell kiszáradni.  A ragasztás történhet pontszerűen (8-10 pogácsa), széleken kenve és a középen 3-4  pontban vagy teljes felületen glettvassal kenve, de ami nagyon fontos, hogy a polisztirol lapok legalább 40%-a tapadjon a falazathoz, illetve, hogy a dűbeltárcsák alá minden esetben kerüljön ragasztó, nehogy a dűbelezésnél a lapok széleit behúzzuk esetleg el is törjük. Ügyeljünk rá, hogy a  szigetelőlapok közti fugákba ne kerüljön ragasztó! A beépítés után a ragasztó maximális vastagsága 1 cm körül legyen.

A dryvit rendszer legkényesebb eleme a hálózás.  A háló felhelyezése is ugyanezen ragasztóval történik. Hálózásnál nagyon fontos, hogy a hálót a lapokra felkent ragasztóba kell ágyazni, majd újra átsimítani.  A felületerősítő üvegháló folytonosságát átfedéssel történő beépítés biztosítja. Ez minimum 10 cm. A nyílászárók sarkainál el kell helyezni egy 30*20 cm kiegészítő háló erősítést az esetleges repedések elkerülése miatt, merőlegesen a feltételezett repedés irányára. Ajánlott a gyártó által meghatározott száradási időt betartani mielőtt a színezés előtti alapozózást elkezdenénk. A végső fázis előtt a ragasztott felületet érdemes átcsiszolni, az esetleges glettvas által képzett csíkok eltűntetése miatt.

 A megfelelő ragasztó kiválasztása tehát nagyon fontos, mivel ez az anyag tartja falunkon a szigetelő lapokat, ez az anyag fogja össze az üvegszövet háló segítségével az egész rendszert és ez az anyag ad alapot a vékonyvakolatunknak, hogy házunk évekig megtartsa szép küllemét. 

Párkányok

Felméréseim során rendszeresen felmerülő kérdés, a párkányok kérdése. Új építésű épületnél ez nem jelent problémát mert a nyilászárók helyének méretezése, a párkányok alá kerülő polisztirol szigetelés és a párkány anyagának beleszámításával készül. Régi épületeknél, ahol a homlokzati szigetelés egyben utólagos szigetelés is, nem ilyen egyszerű a helyzet.
Új párkányra mindenképp szükség van, mert a homlokzati sík oly mértékben ugrik kifelé a manapság használatos vastagabb polisztirollapok használata miatt, hogy a régi párkány már nem éri el az új homlokzat külső síkját. ezáltal funkcíóját sem tudja ellátni.
Amennyiben lehetséges a kivitelezéskor a régi párkányt el kell távolítani, hogy a szigetelőlap a helyére tudjon kerülni. A multkoriban találkoztam egy olyan betonpárkánnyal, ami úgy volt öntve hogy a nyílászáró rajta ült és egyben a belső párkány is volt. Ezekben az esetekben mérlegelni kell, hogy milyen károk keletkezhetnek a szétvésés folyamán és ezekre kellően előre fel kell készülni.
Párkányok alá minimálisan 20 mm-es szigetelőlap ajánlott, de a legjobb ha a homlokzaton lévő vastagság fordul be, ami igen nagy valószinűséggel csak új épületeknél megoldható zökkenőmentesen.
A párkányok anyagát tekintve változatos képet láthatunk.

A legelterjedtebb a műanyag párkány, amely UV álló, elsősorban fehér szinű, de fautánzatú változata is van. Nagy előnye, hogy anyagában hőcellás, tehát önmaga a legjobb hőszigetelést nyújtja.
Régen a leghasználatosabb, de még ma is elterjedtek a fémpárkányok. Anyagát tekintve változatosak: horgany, horganyzott acéllemez, rozsdamentes acélok, festett acélok, réz és aluminiumok (natúr, szinterezett).

Ezek remekül illeszkednek a csatornákhoz, valamint nagy elönyük a vékonyságuk, így sok egyéb helyen elférnek ahol más nem.

A legrégebbi és legelegánsabb párkányok a kőpárkányok. A kőpárkányok fajtái talán a fémeknél is szerteágazóbbak, kezdve a téglapárkánnyal, az aglomerátumon, a grániton, a mészkővön, a márványon sőt a műmárványon át megszámlálhatatlan fajtája van. Hőszigetelő képességük csekély, majdnem a nullával egyenlő.
Ragasztással rögzülnek a befordult hőszigetelő rendszeren, a ragasztás típusát a párkány anyaga határozzza meg. Tömítés minden esetben szükséges.

Lábazati szigetelés

A napokban egy nagy, már elkészült lakóparkhoz hívtak ki, egy lábazati szigetelést megnézni. A problémájuk a belső oldali vizesedéssel volt. A helyszini megtekintés után kiderült, hogy a lábazati szigetelés fehér homlokzati EPS lapokból volt felrakva és ez is benne állt az épület melletti vízgyüjtő árokban.
Lábazatra minden esetben XPS zártcellás lábazati szigetelő lapokat kell felragasztani. Ez alkalmas arra, hogy ne szívja magába a nedvességet és így ne adhassa tovább a falazat irányába. Egyszer egy megrendelőnek szemléltettem, hogy EPS lapot raktam egy medencébe, amit egy nap múlva kivettem és könnyen érzékelhetővé vált a súlydifferencia a vizzel telefolyt és a "száraz" EPS lap között.
Hiába kap tehát a lábazat ugyanolyan rétegrendet, mind a glettréteggel, mind a vizzáró vakolattal, mint a homlokzat, azokon a helyeken, ahol nincs eldolgozva (mint a lakópark esetében, ahogy ráültették a vizgyüjtő árok aljának betonjára) az EPS lap az XPS lappal ellentétben felszívja a vizet.
Az XPS lapok nem polisztirol gyöngyökből állnak, hanem habosítottak, vágáskor homogén felületet mutatnak. A gyártója válógatja, hogy szinűk zöld, rózsaszin, vagy sárga stb. Ez alól kivétel pl az Austrotherm Expert Fix lábazatra ajánlott lap, amely gyöngyökből áll, de a gyöngyszemek impregnálva vannak, megelőzendő a vízfelszívást.
Rétegrendje megegyezik a homlokzati lapokéval, ragasztva, dübelezve, élvédővel ellátva kerül rá a glettrétegbe ágyazott üvegháló.
Záróvakolata, és itt is számtalanszor látni hibásan kivitelezve, nem a homlokzati műgyanta, szilikongyanta, szilikátgyanta vékonyvakolatok, hanem a lábazati szineskő vakolat. Ez a vakolattípus is sokfajta szemcsenagyságban és szinárnyalatban kapható. A szineskő vakolat nem szinezett, pigmentált, hanem a mintát alkotó megfelelő nagyságú és szinű zúzott kavicsokból áll össze és adja meg végleges árnyalatát. Pont ezek miatt nem homogén szin, hanem mákos színhatást éreztet. A kavicskák közötti kapcsolatot a bőséges átlátszó szinű műgyanta folyadék adja meg, ez ragasztja egymáshoz őket, ettől bedolgozható.

A fedővakolat, mechanikailag sokkal ellenállóbb a lábazat magasságában való nagyobb igénybevétel miatt, valamint a koszolódás sem oly feltünő rajta.
Fedővakolat helyett sokszor használnak, kő, vagy téglaborítást. Ezek súlyúknál fogva esetleg dupla hálóréteget, vagy erősített dűbelezést kívánnak elődolgozásnak. Természetesen ezeket az anyagokat beépítésük után, erre alkalmas vegyszerekkel az időjárás, a csapadék viszontagságaitól óvni kell.

http://www.dryvit-szigeteles.hu/

Mivel szigeteljünk?

Megrendelőkkel, érdeklődőkkel való találkozások alkalmával, az első kérdés ami felmerül, hogy mivel szigetelje a házát.  Amennyiben beláttuk a szigetelés fontosságát, hasznát és döntésre jutottunk ki kell választanunk a számunkra megfelelő szigetelőanyagot.
Manapság legelterjedtebb homlokzati szigetelés a EPS táblákkal ellátott rendszer. A polisztirol termékcsaládból a 80-as sűrűségű, piros csíkkal ellátott táblák használhatóak erre a célra. Ezek a polisztirolgyöngyökből sajtolt fehér fél négyzetméteres táblák tulajdonképpen mindenféle vastagságban kaphatóak. Saját kivitelezésben a 270 mm vastagságú Eps felhelyezés számít rekordnak.
Ez a szigetelés ára és hasznossága, egyszerű kezelhetősége és 35 éves bizonyított múltja miatt kedvelt, ma kb. 90%-ban használatos a piacon.

Az EPS-sel megegyező hőszigetelő képességgel bír a homlokzati kőzetgyapot, amely fokozottabb hangszigetelésben és tűzállóságában megelőzi az EPS-t, ám megmunkálhatósága, és legfőképp a sokkal magasabb termék és rendszerára miatt nem oly népszerű.

A fent elített anyagoknál jobb hőszigetelő képességgel bír a polisztirol egy másik fajtája az XPS ( zárt cellás, vagy extrudált polisztirol). Ezt Lábazati szigetelésekhez használják, valamint ajánlott alkalmazni fa, fém felületű falazatok szigeteléséhez. Ára magasabb mint az EPS-é, de mintegy 10%-kal jobban szigetel.

Homlokzatszigeteléshez létezik egy nem túl régi találmány, ami egyre elterjedtebb lesz, a grafitos EPS, ami a sima EPS-nél 20 %-kal, vagy még magasabb arányban szigetel. A tulajdonképpen grafitporral kevert polisztirol ára nem olyan magas mint drága konkurenciáié, de remek szigetelőképessége miatt hódít.

A legújabb hőszigetelőanyag a PUR táblák, amelyek a legjobb szigetelést biztosítják, ára nagyon magas és tulajdonképpen még gyermekcipőben jár, nem sokat tudunk róla.
A homlokzatoknak a fenn említettekkel ellentétben van egy másik tipusa, amikor a szigetelőanyag nem hordozza a külső réteget, a vakolatot. Ezek a szerelt homlokzatok. Az épület falára vázszerkezetet építenek, amire a külső borítás kerül (kő, fa, fémlemez, műanyag), itt a szigetelőanyagot belehelyezezik a vázszerkezetbe. mivel nem kell terhet hordani, mechanikai hatásoknak ellenállni, tulajdonképpen gyengébb anyagsűrűségű szigetelőanyagokat is szoktak használni, legyen az EPS, vagy üveg, illetve kőzetgyapot. http://www.dryvit-szigetelés.hu/

Hol szigeteljük épületünket?

Kaptam egy érdekes e-mailt a minap. Egy kedves érdeklődő felvetette, hogy belülről szeretné szigeteltetni a lakását és ez véleményem szerint megfelelő e?
Nos főszabály szerint, amihez igyekezzünk mindig ragaszkodni: a szigetelés mindig külső oldalon van.

Ennek több oka is van, talán a legfontosabb, hogy amennyiben kívül helyezzük el a szigetelést, a lakóterünk által felmelegített falak komoly hőtároló tényezővé válnak. A belülről kisugárzó hő átmelegíti a falainkat, de kifelé nem tud elszökni a szigetelésünk miatt, ezért visszasugároz befelé. Amolyan másodlagos fűtést eredményez. A kenyérsütő és egyéb kemencék is ezen az elven működnek.
Épületünk különböző szigeteléseinek (lábazat, födém, tető, homlokzat) mindig kapcsolódnia kell egymáshoz az épület hődinamikája miatt. amennyiben a szigetelés nem kívül van, a kapcsolódás lehetetlen, rengeteg hőhidat fog eredményezni.
Belső szigetelésnél gondoljunk csak arra, hogy a válaszfalaink amelyek a főfalhoz csatlakoznak (amely nem kivülről szigetelt), milyen hidegnyelveket alkotva nyúlnak be lehülve a lakásunkba, és okoznak nem kivánt problémákat.
Érv még a külső szigetelés mellett, hogy kifelé "végtelen" terünk van, de befelé, mindig túl kicsi a lakásunk. Amennyiben mégis a speciális helyzet miatt a belső oldali szigetelést választjuk, úgy gipszkarton előtétfalra, álmennyezetre és szálas (kőzet, vagy üveggyapot) szigetelésre bíztatnék a polisztirollal szemben, a jobb páradiffúziós képesség és a keményebb felület (erősebb mechanikai ellenállás) miatt.

 http://www.dryvit-szigeteles.hu/

Miért szigeteljünk?

Sokan kérdezik, tőlem , hogy megéri e a hőszigetelés. Nos mit válaszolhatnék, mint hogy mindenképpen. A hőszigetelés elsősorban gazdaságilag, saját pénztárcánk szempontjából fontos. Ám itt nem válik el a társadalom, országunk és a bolygónk érdeke a miénktől. A hőszigetelés energiamegtakarítás és mint olyan pénzspórolás nekünk, tehát egy olyan beruházás, amely kiszámíthatóan évek múlva, a megtérülési idő után hasznot fog hajtani számunkra, a kisebb fűtésszámlánk okán. Globálisan nézve csökken az energiaszükségletünk, amit tudvalevő, túlnyomórészt ökológiailag veszélyes technológiákkal, földünk korlátlan kihasználásával állítanak elő.
A hőszigetelés során 30-40 %-os enregia és pénzmegtakarítást érhetünk el. Az építőiparon belül nincs még egy ennyire megtérülő és hasznos szakág. Megtérülési idő számos fontos tényező és számítás alapján határozható meg, de a szakemberek maximálisan 10 évre teszik. Addig visszanyerjük a beruházott összeget, onnan kezdve pedig más dolgokra fordíthatjuk az addig csekken befizetett fűtésszámlánk nagy részét.
Fontos szempont a fosszilis energiák fogyásának korában ez, mindegy, hogy azért mert készleteink kifogyóban vannak, vagy különböző politikai játszmák miatt jut hozzánk kevesebb (az ukránok, oroszok elzárják a gázcsapot).
A hőszigetelés nagy előnye, hogy nem csak télen élvezhetjük, hanem nyáron is, hiszen ahogy télen nem engedi ki a meleget, nyáron nem engedi be. Amennyiben nincs klímaberendezésünk, aminek költségeit szintén súlyosan csökkenti (ne felejtsük el, kétszer annyi energia szükséges a hőmérséklet egy fokkal való lehűtéséhez mint felfűtéséhez), úgy is növeli a kánikulában hűvösen tartott lakásunk, komfortézetünket.
Épületünk homlokzata az évek alatt elöregszik, vakolat megrepedhet, leválhat, málhat. A homlokzati szigetelés rendszerösszetevőinek okán, valamint kémiai összetételéből kifolyólag ilyen probléma késöbb nem várható. Tehát felújítjuk öregedő épületünket és ezzel a saját esztétikai szépérzetünket növeljük, valamint ezzel párhuzamosan ingatlanunk értékét is.
Fontos szempont a hőszigetelő rendszer tulajdonságaiból fakadó hangszigetelés fokozott növekedése, mely szintén kényelmünket és nyugalmunkat szolgálja.
A hőszigetelő rendszer meggátolja a penészképződést is, de erről a nagy érdeklődésre való tekintettel a késöbbiekben részletesen is írok.

Dryvit kiegészítők, díszítések

A dryvit rendszereket kiegészítőkkel forgalmazzák, melyek segítik a praktikusabb és az esztétikusabb kivitelezést. Ilyen kiegészítő a lábazati sín, mely a rendszerünk indításánál segít és tartalmaz egy vízorrt a csapadék elvezetéséhez. Hasznos kiegészítő az élvédő, amit sok változatban lehet kapni, ez az élek (házsarok, ablakkáva) egybedolgozásánál segít és esztétikailag egy egyenes vonalat képez. Fontos kiegészítő a polisztirollap rögzítő dűbel, melynek felhelyezése egyes esetekben kötelező. Kaphatóak ezeken kívül különböző tömítések, a legfontosabbak a nyílászárok körüli tömítések, teraszok, kiugrások vízorrprofiljai, felületi és sarokdilatációk. Ezen kiegészítőket nem tartalmazzák a rendszerek árai, cégünk természetesen ingyenes tanácsadással kérésre felvilágosítást ad szükségességükről, funkcióikról.
Egy rendkívül kedvelt tulajdonsága a polisztirollapos, más néven utólagos hőszigetelésnek, hogy kérésre számtalan módon díszíthető. A legegyszerűbb díszítési mód a színekkel érhető el, mint már említettük a sok száz szín megfelelő terepet ad a fantáziának. Legelterjedtebb, hogy a többszintes épületeket más- más színnel vonjuk be, de egy szinten belül is lehet különböző figuratív és nonfiguratív képeket képezni. A díszítést teszi lehetővé a több polisztirollap egymás fölé helyezése is, ami háromdimenziós hatást kelt. A gyártók is segítik a kreativitásunkat. A régi külső és belső gipszdíszítések mintájára nagy választékban lehet kapni sajtolt polisztirolelemeket, melyeket leginkább a színelválasztásokat, ablakkiemeléseket teszik lehetővé.

Dryvit minőség

Ha ki akarunk választani egy dryvit rendszert, először is tisztában kell lennünk épületünk szerkezetjellemző hőátbocsátási tényezőjével, amit szakmai körökben "k" értéknek neveznek, ennek fizikai mértékegysége a W/m2K. Például egy 15 cm vastag vasbeton fal + egy 5 cm-es polisztirollapos rendszer "k" értéke 0.64, egy B30-as fal ugyanilyen vastag polisztirollappal csupán 0.51. Épületünk akkor jó, ha a "k" értéket minél lejjebb tudjuk szorítani. Egyébként Magyarországon ez a "k" érték 0.4-0.5 között mondható elfogadhatónak, nyugat Európában viszont mindössze 0.2-0.3 között mozog. Cégünk munkatársai segítenek Önnek a szakmai kérdések megválaszolásában, így a helyes vastagságú hőszigetelő rendszer kiválasztásában is. Dryvit hőszigetelés kiválasztásánál szempont, hogy sokszor meglévő homlokzati vakolatokon használják, azok elhasználódása, málása, elöregedése miatt. Tehát a rendszer egyaránt alkalmazható vakolatlan felületre és meglévő homlokzati vakolatokra is, ami ismét költségkímélést jelent, hiszen megspóroljuk a régi vakolat leverését és az építési törmelék elszállítását. Mivel pedig új vakolat kerül az épületre, ami a rendszer része, fontos tudnunk, hogy gazdag szín és struktúraválasztékunk van. Tehát a felület tapintásának, érdességének kiválasztásán kívül több száz szín közül dönthetünk.

Hőszigetelőrendszer gyártók

Magyarországon számtalan hőszigetelésre alkalmas rendszer van forgalomban, ezek a rendszerek nem mindegyike rendelkezik megfelelő minőséggel. Tehát az olcsó ár nem lehet szempont a rendszer kiválasztásánál, mert rengeteg példa akad arra, hogy a hőszigetelő rendszer egyszerűen elválik a falazattól, főleg a rossz minőségű ragasztó, vagy a nem megfelelő üvegszövet miatt.

Miért fontos a (dryvit) hőszigetelés?

Fontos hogy az épületben jól érezzük magunkat. A kedvező hőérzet és mikroklíma kialakítása rendkívül fontos és ehhez segít hozzá a polisztirollapos hőszigetelés. A rosszul szigetelt ház, lakás, vagy épület központjában a hőmérséklet jóval több, mint a falak mellett, ilyenkor szoktuk azt érezni, hogy "süt" a hideg a falakból. A polisztirollapos hőszigetelés az épület bármely pontjainak egyenletes melegét teszi lehetővé.
A dryvit hőszigetelés az épületeink megóvását is segíti. Csökkenti a falszerkezet termikus igénybevételét. Nyáron a rosszul szigetelt fal külső oldala domborúvá válik a melegtől, télen homorú lesz a hidegtől és ezekben a mozgásokban az évek során "elfáradnak" a falszerkezet anyagai. Ezen mozgások minimalizálását segíti a dryvit szigetelés. Segít még a falban elhelyezett gépészeti csövek fagyveszélytől való megóvásában is. Valamint csökkenti a párakondenzációs veszélyt, azzal hogy a harmatpontot kitolja a külső falsíkra, átgondolt szellőztetés mellett, ami az épületek belső penészedésének, gombásodásának megszűnését jelenti.
Nagyon fontos szempont az utólagos hőszigetelés figyelembevételénél, hogy rendkívüli mértékben csökkenti a költségeinket. A fűtési energiatakarékosság pénzsporólási lehetőséget rejt a háztartások számára. A polisztirollapos hőszigetelés alkalmazásával a falazat hőszigetelő képessége 40-70 %-kal nőhet, ami fűtésszámlánkra igencsak kihat. Ehhez kapcsolódóan fontos szempont, hogy óvjuk környezetünket, amit ugyancsak segít a polisztirollapos rendszer, hiszen ha kevesebbet kell fűteni a jó hőszigetelés miatt, csökken a füstgáz kibocsátás. Ez a folyamat egy épületnél sem elenyésző, de gondoljunk csak bele globális méretekben.
A fűtési energiatakarékosság mellett ne feledkezzünk meg a fordítottjáról sem. Szakemberek kimutatták, hogy Európában évente 10 %-kal nő a klímatizált helységek száma. Ez azért érdekes, mert tudható, hogy 1 celsius fok hűtéshez háromszor annyi energia kell, mint ugyanennyi fok felfűtéséhez. Azt meg ugyebár mondanunk sem kell, hogy háromszor annyi energia mit jelent pénzbe átszámolva. A polisztirollapos hőszigetelés ebben is segít, mert ahogyan télen benn tartja a hőt és nem engedi bejutni a hideget, úgy nyáron a meleget zárja ki, és a hűvösebb levegőt őrzi.