Párkányok

Felméréseim során rendszeresen felmerülő kérdés, a párkányok kérdése. Új építésű épületnél ez nem jelent problémát mert a nyilászárók helyének méretezése, a párkányok alá kerülő polisztirol szigetelés és a párkány anyagának beleszámításával készül. Régi épületeknél, ahol a homlokzati szigetelés egyben utólagos szigetelés is, nem ilyen egyszerű a helyzet.
Új párkányra mindenképp szükség van, mert a homlokzati sík oly mértékben ugrik kifelé a manapság használatos vastagabb polisztirollapok használata miatt, hogy a régi párkány már nem éri el az új homlokzat külső síkját. ezáltal funkcíóját sem tudja ellátni.
Amennyiben lehetséges a kivitelezéskor a régi párkányt el kell távolítani, hogy a szigetelőlap a helyére tudjon kerülni. A multkoriban találkoztam egy olyan betonpárkánnyal, ami úgy volt öntve hogy a nyílászáró rajta ült és egyben a belső párkány is volt. Ezekben az esetekben mérlegelni kell, hogy milyen károk keletkezhetnek a szétvésés folyamán és ezekre kellően előre fel kell készülni.
Párkányok alá minimálisan 20 mm-es szigetelőlap ajánlott, de a legjobb ha a homlokzaton lévő vastagság fordul be, ami igen nagy valószinűséggel csak új épületeknél megoldható zökkenőmentesen.
A párkányok anyagát tekintve változatos képet láthatunk.

A legelterjedtebb a műanyag párkány, amely UV álló, elsősorban fehér szinű, de fautánzatú változata is van. Nagy előnye, hogy anyagában hőcellás, tehát önmaga a legjobb hőszigetelést nyújtja.
Régen a leghasználatosabb, de még ma is elterjedtek a fémpárkányok. Anyagát tekintve változatosak: horgany, horganyzott acéllemez, rozsdamentes acélok, festett acélok, réz és aluminiumok (natúr, szinterezett).

Ezek remekül illeszkednek a csatornákhoz, valamint nagy elönyük a vékonyságuk, így sok egyéb helyen elférnek ahol más nem.

A legrégebbi és legelegánsabb párkányok a kőpárkányok. A kőpárkányok fajtái talán a fémeknél is szerteágazóbbak, kezdve a téglapárkánnyal, az aglomerátumon, a grániton, a mészkővön, a márványon sőt a műmárványon át megszámlálhatatlan fajtája van. Hőszigetelő képességük csekély, majdnem a nullával egyenlő.
Ragasztással rögzülnek a befordult hőszigetelő rendszeren, a ragasztás típusát a párkány anyaga határozzza meg. Tömítés minden esetben szükséges.

Lábazati szigetelés

A napokban egy nagy, már elkészült lakóparkhoz hívtak ki, egy lábazati szigetelést megnézni. A problémájuk a belső oldali vizesedéssel volt. A helyszini megtekintés után kiderült, hogy a lábazati szigetelés fehér homlokzati EPS lapokból volt felrakva és ez is benne állt az épület melletti vízgyüjtő árokban.
Lábazatra minden esetben XPS zártcellás lábazati szigetelő lapokat kell felragasztani. Ez alkalmas arra, hogy ne szívja magába a nedvességet és így ne adhassa tovább a falazat irányába. Egyszer egy megrendelőnek szemléltettem, hogy EPS lapot raktam egy medencébe, amit egy nap múlva kivettem és könnyen érzékelhetővé vált a súlydifferencia a vizzel telefolyt és a "száraz" EPS lap között.
Hiába kap tehát a lábazat ugyanolyan rétegrendet, mind a glettréteggel, mind a vizzáró vakolattal, mint a homlokzat, azokon a helyeken, ahol nincs eldolgozva (mint a lakópark esetében, ahogy ráültették a vizgyüjtő árok aljának betonjára) az EPS lap az XPS lappal ellentétben felszívja a vizet.
Az XPS lapok nem polisztirol gyöngyökből állnak, hanem habosítottak, vágáskor homogén felületet mutatnak. A gyártója válógatja, hogy szinűk zöld, rózsaszin, vagy sárga stb. Ez alól kivétel pl az Austrotherm Expert Fix lábazatra ajánlott lap, amely gyöngyökből áll, de a gyöngyszemek impregnálva vannak, megelőzendő a vízfelszívást.
Rétegrendje megegyezik a homlokzati lapokéval, ragasztva, dübelezve, élvédővel ellátva kerül rá a glettrétegbe ágyazott üvegháló.
Záróvakolata, és itt is számtalanszor látni hibásan kivitelezve, nem a homlokzati műgyanta, szilikongyanta, szilikátgyanta vékonyvakolatok, hanem a lábazati szineskő vakolat. Ez a vakolattípus is sokfajta szemcsenagyságban és szinárnyalatban kapható. A szineskő vakolat nem szinezett, pigmentált, hanem a mintát alkotó megfelelő nagyságú és szinű zúzott kavicsokból áll össze és adja meg végleges árnyalatát. Pont ezek miatt nem homogén szin, hanem mákos színhatást éreztet. A kavicskák közötti kapcsolatot a bőséges átlátszó szinű műgyanta folyadék adja meg, ez ragasztja egymáshoz őket, ettől bedolgozható.

A fedővakolat, mechanikailag sokkal ellenállóbb a lábazat magasságában való nagyobb igénybevétel miatt, valamint a koszolódás sem oly feltünő rajta.
Fedővakolat helyett sokszor használnak, kő, vagy téglaborítást. Ezek súlyúknál fogva esetleg dupla hálóréteget, vagy erősített dűbelezést kívánnak elődolgozásnak. Természetesen ezeket az anyagokat beépítésük után, erre alkalmas vegyszerekkel az időjárás, a csapadék viszontagságaitól óvni kell.

http://www.dryvit-szigeteles.hu/